Kiadványok

– Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft.:  KI KICSODA ZALA MEGYÉBEN? 2006.12.13.

kiadványban 

NAGYRÉCSE

 

1264: Rethe, 1773. Nagy Récse, Szláv eredetű helyiségnév, megvan a szerb-horvátban (Rovistye), a szlovénban (Roviscse) is, közszói jelentése: olyan hely, ahol árok van.

A Nagy- előtag különbözteti meg a szomszédos Kisrécsé-től. 

A község Nagykanizsától észak-keletre, a Bakónaki patak melletti sík és dombos területen fekszik. Nevét 1264-ben említik először Bille határjárásában. Ugyanit a Szent kereszt tiszteletére avatott egyházáról is szó van, tehát egyházas, nagyobb falu volt – írja Holub. 

A középkorban várjobbágyok lakták. A XVI. És a XVII. században több néven felbukkan a forrásokban: Récsének, Egyházasrécsének, még Kurázkápolnairécsének is hívják. A XVI. században néhány nemes család birtokolja: a Récsei-, az Istvánffy-és a Bot-család.

Az 1566-ot követő időszakot követően többször földig rombolta a török, de a község mindig újra települt. Később szpáhi birtok lett, majd a török kiűzése után – a XVIII. Század közepén – ismét több nemes család bírta.

Temploma 1801-ben épült, de 1832-ben már romos épületként említik a források, ennek oka nem ismeretes előttünk. A romos építményt a XIX. Század végén neoromán stílusban építették újjá. Ez a templom ma is a község ékessége.

A település életét évszázadokon át a növénytermesztés és az állattartás határozta meg, a terményt a nagykanizsai vásárban lehetett eladni.

Az elvándorlás iránya a korábbi időkben Nagykanizsa volt. Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően, a víz- gáz- úthálózat kiépítése, építési telkek kialakítása következtében e folyamat időközben megállt. A fiatalok az olcsóbb telekvásárlási lehetőségeket kihasználva ismét a falut választották lakóhelyül. A további fejlesztésekkel – a telefonhálózat, valamint kábelteleviziós-rendszer kiépítésével a bezártság és elszigeteltség megszűnt, eltűnt a falu és a város közti különbség. Az elmúlt időszakban a település lélekszáma nőtt, ma 1057-en élnek Nagyrécsén. 

Az 1990-es választásokat követően Nagyrécse, Csapi, Zalaújlak Kisrécse és Zalasárszeg részvételével körjegyzőség alakult, ám e közigazgatási társulásból időközben Kisrécse és Zalasárszeg kivált. Jelenleg a környező községek közösen működtetik az általános iskolát, az óvodát és az orvosi rendelőt. 

Az első szabad önkormányzat választásokon l990-ben, Hegedüs György nyerte el a polgármesteri tisztséget, alpolgármesterré dr. Pintér Jánost választották. Az önkormányzati képviselőtestületben Horváth Árpád, Medvenics Jenő, Hegedűs Zoltán, dr. Gasztonyi Ferenc, Ország László és Harangozó jános képviselő tevékenykedett.

Az 1994-es választáson ismét Hegedüs György lett a község polgármestere, dr. Pintér Jánost a nagyrécseiek alpolgármesterré választották. Az önkormányzati képviselő-testületben Dávid Zoltán, Salamon László, Kiefer Károly, Hegedűs Zoltán, Küne György és Stróber Józsefné munkálkodik.